Városhét, városnap:
A városhét május 9-15 között legyen megtartva. A dátum amelyhez csatolva legyen az május 12. 1581 május 12-i Vilniuszban keltezett levelében alapítja meg Báthory István fejedelem a kolozsvári jezsuita kollégiumot, amely a későbbi egyetemek elődjeként szolgál, és egyben Európa térképre teszi a várost. Ez az esemény mindkét közösség által felvállalható, meleg, nyár eleji napra esik, rendezvényekre ideális, és nem utolsó sorban büszkén vállalható kifele, turisztikai csomagban is. A 100.000 egyetemista ittlétét nagyon fontosnak tartom. Fontos az is, hogy a javaslatunknak esélye legyen. Ezért is május.
Magyar szempontból elengedhetetlennek tartom:
- A városháza a városhét rendezése legelejétől kommunikáljon folyamatosan a magyar politikai, kulturális és civil szervezetekkel, illetve a magyar sajtóval is a rendezvény előkészületeiről.
- A városháza hivatalosan is vállalja fel, népszerűsítse, tegye be a hivatalos programba a magyar szervezetek által kínált rendezvényeket a városhete alkalmából
- A városháza a városhét programjai költségvetésének 20%-át bocsássa a magyar jellegű rendezvények számára.
Kolozsvár városbrandje:
A brand a következő üzenet köré épüljön: „Kolozsvár Erdély multikulturális fővárosa”
E köré lehet csupán építeni hitelesen egy imázst, turisztikai ajánlatot, hisz erről ordít az egész belváros, a város története, jelene, építészeti öröksége, kulturális kínálata. Belefér ebbe a történelmi belváros, a több nyelvű kulturális intézmények, a többnyelvű egyetem, a sok kulturájú film és színházfesztiválok, stb.
A brand logója Mátyás király szobrának alakjára épüljön.
Magyar szempontból kihagyhatatlannak tartom hogy a brand hordozói esetében:
- Minden egyes területen (logó, honlap, turisztikai prospektus, plakátok, város útikönyv, térkép, mash, újsághírdetés, audió és videó szpot, stb.) készüljön magyar nyelvű verzió is.
- A magyar kultúrához, örökséghez köthető épületek, szobrok esetében a hivatalos prospektusokban szerepeljenek a magyar örökség részletei is. Ezekről egy közös bizottság döntsön amelybe legyen magyar szakemberek is bevonva.
- A turisztikai ajánlatba kerüljenek be a magyar rendezvények és a magyar történelmi és kulturális emlékek.
Javaslom, hogy miután sikerült véglegesíteni a közös magyar javaslatcsomagot annak részleteit próbáljuk bevinni a Trend Communication cég brand-csomagjába. Erre ők nyitottak, személyesen egyeztettem a projektfelelőssel. Csak abban az esetben látom értelmét egy (politikai okok miatt amúgy valószínűleg esélytelen) saját brand-javaslatnak ha egyik jelenleg már létező brand-csomagba sem sikerül kielégítő módon javaslatainkat bevinni.
Kedves Tihamér!
Sajnos nem tudok ma ott lenni, de részemröl OK a dolog. Nagyon fontos hogy minden publikáció, plakát, internetes oldal, stb legyen meg magyarul is a román és az angol mellett közvetlenül. Enélkül a multikulturalitás csak üres beszéd. És igen, fontos hogy ne hamisitsák meg Kolozsvár töténelmét, jó szokásuk szerint: erre nagyon oda kell figyelni, mert meg fogják próbálni az biztos.
Üdv,
Sándor
Ez még csak nem is hangzik rosszul, de sajnos súlyos logikai hibára épül: abból a premisszából indul ki, hogy az ún. nem magyar (román?) jellegű programok magyarok általi látogatottsága elhanyagolható – vagy legalábbis ugyanazon nagyságrendről van szó, mint a magyar jellegű programok románok általi látogatottsága. Ez természetesen nem igaz: a „román” vagy nemzetiséghez kevésbé köthető programoknak bizonyára jelentős magyar közönségbázisa is lesz, de ennek fordítottja sajnos nem feltétlenül igaz. Így valamivel értelmesebb elosztási kritérium kellene ide, mint a „mechanikus” 20%.
Ez túl friss, merész, avantgárd javaslatnak tűnik számomra, még sohasem láttam Mátyás király szobrát logóba öntve! Nincs véletlenül kéznél valakinek ennél konvencionálisabb, elkoptatottabb ötlete?
A gond az, hogy amint fogalmaztál, nincsen igazán etnosemleges esemény, szimbolum, amit fel lehetne használni.
Szerintem a város első irásos emlitését kellene megünnepelni. Ez mindenkinek azt jelenthetné, ami számára kedvesebb: A magyaroknak Kolozsvárról lenne szó, a románoknak Napuca dák, vagy Napoca római településről. Nem számit az, hogy pontosan az évnek melyik részében emlitették. Én ezt eddig nem is tudtam kideriteni. Ezeket az eseményeket ugyanabban a periódusban meg lehetne ünnepelni és akár előadásokat is lehetne tartani róluk.
Az Erdély multikulturális fővárosa jó ötlet, nem tudom viszont mit szólnak hozzá (egyes) románok. A “kincses város”, a “treasure city” talán még etnosemlegesebb. Van egy olyan román vers, hogy “limba noastra-i o comoara”, ezért a román jelmondat lehetne az, hogy “urbea noastra-i o comoara”. Vagy ha nem akkor a “comoara (culturala a) Transilvaniei”.
A logo lehetne a régi cimer egy stilizált változata. Ez is jelenthetné a románoknak Napuca vagy Napoca várát, a magyaroknak pedig a középkori várat. Apropó, cimer, az RMDSZ habár már majdnem hat éve része a városvezetésnek, szótlanul tűri, hogy a polgármester a funári illegális cimert használja.
@Kesztió
“…még sohasem láttam Mátyás király szobrát logóba öntve!”
Emlékezz vissza a 2007-es kolozsvári kampányra, azon belül a “Kolozsvár szívügyem” szöveggel kiadott anyagokra. A Könci által készített grafikai anyagon félig -meddig logóként ott volt a Mátyás szobor. Nem is nézett ki rosszul!
Vagy lehet ez is ismerős neked
http://www.pluszportal.ro/kepek/hirek/kmdsz.jpg
Nem hiszem el, hogy ennyire ne ment volna át az irónia!
Elvtársak, Kolozsváron már a vízcsapból is Mátyás és a
farkalova folyik. Ha valaki Kolozsvárhoz kötődő logót tervez, olyan isten nincs, hogy ne Mátyás és a ló legyen rajta, esetleg megfűszerezve egy kis szabókbástyájával. ELKOPTATOTT! Valami új kellene.Kötve hiszem, hogy Kolozsváron ne lenne Mátyáson és a lován kívül semmi érdekes, reprezentatív dolog…
Logó semmiképp nem lehet a címer valamiféle stilizált változata, ugyanis a két elem teljesen más elgondolású grafikai szabályoknak kell hogy eleget tegyen. A heraldika (címertan) nagyon szigorú, hagyományoknak megfelelő előírásokat ír elő, míg a logónak egyszerűnek, és mégis korszerűnek, karakteresnek – no meg ütősnek – kell lennie.
Egyik sem könnyű meszeria, de ejsze van annyi szakember a városban, hogy boldoguljon a feladattal…
“A heraldika (címertan) nagyon szigorú, hagyományoknak megfelelő előírásokat ír elő, míg a logónak egyszerűnek, és mégis korszerűnek, karakteresnek – no meg ütősnek – kell lennie”
Pontosan, ha stilizaljuk a cimert, akkor a logo egyszerű lesz és egyben korszerű is, hiszen a várfalak most is állnak.