3 órás intenzív gyűlés van mögöttünk. Ahogy Gergely Balázs is említette, hosszú ideje ez volt talán az első olyan találkozó ahol ennyi kolozsvári civil szervezet, politikum, közéleti személy képviseltette magát egy közösségi kérdésben. Ilyen széleskörű találkozóra a kilencvenes évek óta nem volt példa. Végre egy nagyon fontos témában sikerült mindenkit egy asztal mellé ültetni.
A brand ugyanis nagyon fontos kérdés. Egy város brandje az identitása, az imázsa befele és kifele egyaránt. E körül forog minden. Ebben benne van a nyelvhasználat, a kultúra, az épített örökség, a történelem, a rendezvények, a turisztikai imázs, jelen-múlt-jövő, vagyis az, hogy mi is ez a város. Perspektivikusan nézve talán történelmi fontosságú kérdés közösségünk számára, hogy most milyen városkép alakul ki, benne leszünk-e vagy sem, ha igen, hogyan. Örökre meghatározhatja a kolozsvári otthonérzetünk ez a dolog. A Funar korszakban a város identitását egy örült szabta meg egyedül, most lehetőségünk van legalább részben a saját képünkre alakítani. Fogjuk meg az ökröt a szarvától!
Körülbelül 40-en lehettünk a ma esti gyűlésen, RMDSZ, EMNT, MPP, egyházak, Kolozsvár Társaság, Kelemen Lajos társaság, Transylvania Trust és sok más civil szervezet képviseletében – plusz a természetesen a sajtó. Ahogy az várható volt, elhangzott itt minden a történelemtől, a főtéren át, a magyartalan „brand” szó használatáig. Kádár Magor városbrand felvezetését tudatosan az elejére tettük. Segített is ez a dolog, legtöbben észrevették, hogy ez nemcsak egy címerről, zászlóról, szoborról szól. Igaz nem mindenki. Mátis Jenő professzionális moderálása mellett Balázzsal, Botival, még Molnossal is, próbáltuk az egész beszélgetést konkrét finalitás felé vezetni. Egy konkrét javaslatcsomag azonban ma túl sok lett volna. Ez az a gyűlés volt ahol előbb mindenki elmondhatta fájdalmait, meggyőződését, véleményét. Szelep-kiengedés volt, kellett egy ilyen.
A találkozót felvezető múlt csütörtöki városházi gyűlés rövid bemutatóján kívűl még vagy 4-szer jutottam szóhoz a beszélgetés folyamán. Jöjjön csak néhány dolog azokból amelyeket kihangsúlyoztam:
- Városhéttel kapcsolatban: a május hónap a legjobb a városnapok megrendezésére. Kellemes az idő, itt vannak a diákok. Ebből a hónapból kell hetet javasolnunk azért is, hisz csak így van esély, hogy mi szabjuk meg az eseményt amelyhez köthetik. A városháza ragaszkodik a 100.000 diák jelenlétéhez. Ez érthető és logikus számomra is. Május 12-i javaslatomat továbbra is fenntartottam. Itt Balázs is, Boti is ráerősített, azzal, hogy elmondták: vagy májusra megyünk rá, és van esélyünk, vagy ha augusztust kérjük, akkor esik az egész, és nélkülünk szabják meg a kérdést. Neadjisten éppen október közepét fogadhajták el, tele román revans-ünnepekkel. Ők 22-en vannak a városi tanácsban, mi 5-en. Ez behatárolja a lehetőségeinket.
- Város branddel kapcsolatban: a multikulturalitás mindkét múlt csütörtökön javasolt brand-csomagban benne volt. Számomra egyértelmű, hogy a városháza nem akarja kerülni ezt a témát, értéket. Nem is tudná. Ne kezeljük tehát újra reflexből ellenségként őket, mert itt most nincs erről szó. A kérdés inkább az, hogy a multikulturalitás pontosan milyen módon kerül be a csomagba. A probléma a részletekben van: szlogen marad-e itt is, vagy a konkrétumokban is meglátszik? A veszély itt van, hogy megint elmaszatolják általánosságokban, szlogenekben, de nem fogunk látni egyetlen magyar logót, plakátot, felíratot, prospektust sem. Ezt nem engedhetjük meg. Személyesen hasznos dolognak tartanám ha leülnénk tárgyalni a Trend Communication céggel és megpróbálnánk politikai támogatás ellenében bevinni az ő projektjükbe azokat az értékeket amelyeket mi szeretnénk. Az ő brand-csomagjukban nemcsak a címoldalon volt szlogen a multikulturalitás, hanem végigvonult a teljes anyagon a 3 nyelvűség, minden területre voltak gyártva magyar anyagok is, az értékeknél is első és legfontosabb helyen szerepelt a város multikulturalitása. Alternatív megoldás természetes az lehet, hogy mi egy saját brand csomaggal jövünk amely alapértékeit mi dolgozzuk ki, konkrét imázs részét vagy egy magyar marketing céggel vagy a BBTE magyar kommunkációs tanszékének a vezetésével gyártatjuk le. Vállalja valaki pro-bono? A lényeg egy: valami konkrétat és versenyképeset kell leadjunk (vagy egy ilyen mögé álljunk), ha fel akarjuk venni a versenyt a többi, számunkra túl „egyszínű” javaslattal. Csupán szlogen, címer, zászló, stb. javaslatok amatörködések. Itt teljes brand-csomaggal kell jönni ha labdába akarunk rugni.
- Városhét magyar rendezvényeivel kapcsolatban: a városhét annyira lesz magyar amennyire mi azzá tesszük. Ezt helyettünk senki sem fogja megcsinálni. Nekünk kell megszervezni a magyar kulturális rendezvényeket, nekünk kell majd a magyar nyelvű kommunikációt segíteni, nekünk kell majd pl. egy magyar együttest szereplését lemenedzselni, stb. A városházának ugyanakkor támogatnia kell ezt. Ki kell lobbizzuk, hogy minden városhét rendezvény összköltségvetésének 20%-a magyar jellegű rendezvényekre, magyar nyelvű kommunikációra legyen költve.
- Nem tiszta egyelőre senkinek, hogy pontosan mit akar a városháza. Mikor szavazna a tanács a brandről, városhétről? A brand esetében egyáltalán mi lenne az eljárás? A bemutatott csomagokból választana ki egyet majd, vagy tárgyalna a cégekkel külön-külön és mindenikből összeollozná azt ami tetszik neki? Lesz egyáltalán konkrét kiírás, vagy az egész továbbra is ilyen félig informális konzultációs találkozókon történik? Külön szakmai bizottság vagy a városi tanács dönt végül? A városhetet valóban nem kívánják konkrétan megfinanszírozni, hanem csak magánszféránból jövő pénzeket koordinálna a városháza egy ilyen rendezvény megszervezésekor? Egyáltalán mi következik most? Boti szerint árpilisban lesz egy újabb, harmadik forduló ezekből a találkozókból. Ha tényleg így van, mi jön utánna? Biztos csupán annyi, hogy nem tudjuk, hogy mennyire gyorsul majd fel a brand és a városhét elfogadásának a folyamata, ezért minél hamarabb elő kell készítenünk saját anyagunkat/támogatott anyagunkat. Ködben vagyunk, annyit látunk, hogy húzódik, Apsotuék is tapogatóznak. De elkésve nem vagyunk. Ki kellene pontosan derítenie a tanácsosainknak, hogy mi a következő lépése a városházának.
Az azonban tiszta, hogy mi mit fogunk csinálni: jövő héten kedden újra találkozunk. Az általam javasolt, és a gyűlés végén elfogadott folyamat a következő:
- jövő keddig minden érdeklődő magyar szervezet beküldi konkrét javaslatait a következő 3 témában Gergely Balázséknak: 1. Konkrét értékek amelyek szerepeljenek a város-brandben, 2. Javaslat a városhétre, konkrét eseményhez kötve, románok által is emészthető érveléssel 3. Olyan konkrét programjavaslat amelyet az ő szervezete fel tudna vállani egy városhét keretén belül.
- a jövő keddi találkozón az első kérdésben véglegesítünk egy reprezentatív értéklistát a beküldöttek alapján. A második kérdésben valószínűleg szavazásra kerül a sor, mert láthatóan két álláspont van, egy májusi és egy augusztusi. Szavazni úgy fogunk, hogy minden egyes politikai, civil vagy egyházi szervezetnek egyetlenegy szavazata lesz. A harmadik kérdésben összeállítunk egy listát azokról a programokról amelyek a városhét magyar jellegét, részét adhatják.
- a végleges anyagot átadjuk vagy egy kolozsvári magyar marketing cégnek/BBTE magyar kommunikációs tanszékének egy saját magyar teljeskörű brand-csomag legyártására vagy ezeket az értékeket megpróbáljuk leegyeztetni valamelyik román céggel (lásd pl. a fenti Trend Communication), hogy vállalja be csomagjába támogatás ellenében.
A lényeg, hogy minél hamarabb álljon össze az értéklista, legyen egy egységes városhét javaslat (amelynek esélye is van – mondanám én), legyen egy konkrét asztalra tehető teljes brand-csomag amivel a tanácsosaink kiállhatnak a tanács elé – legyen az saját, vagy egy román céggel közösen felvállalt.
A mai konzultációról jegyzőkönyv készült amelyet Balázsék kiküldenek mindenkinek aki a helyszínen felírta emailjét. Erre az emailre reply-olva kell elküldeni a 3 pontos javaslatcsomagot mindenkinek (ide: gergelybalazs kukac gmail.com). A jövő keddi gyűlésre ezeket összeollózzuk, előkészítjük, hogy a helyszínen lehessen a 3 pontot véglegesíteni.
Jó munkát! Találkozzunk ugyanott jövő kedden, február 9-én.
Itt látható egy rövid videó is a tegnapi találkozóról:
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/37232
http://www.brandchannel.com/education_glossary.asp
a városnak nem új logóra van szüksége, vagy hangzatos szlogenekre, hanem szervezettségre…
, zenélő indiánok Mátyás király szülőháza előtt stb. Kvár azokból a dolgokból áll össze amiket látsz, amikor kiméssz az utcára, nem csodaszép gondolatokból (ilyen erővel rózsaszín unikornis és szivárvány is lehetne az új logó, mert pont annyi köze van a valósághoz…)
sorold fel magadban a város öt látványosságát, majd menj ki a helyszínre. mi fogad? összevissza parkoló autók, szemét, ocsmány reklámok/feliratok, belógó kábelek, gondozatlan zöldövezetek, stb.
hiába mondjuk azt, hogy Kolozsvár legfőbb erénye a multikulturalitás, ha a magyar színház kívülről úgy néz ki mint egy börtön, az opera épülete előtt a tér olyan, mintha lebombázták volna, a TIFF szétszórva van szarabbnál szarabb helyszínekre, a(z akármelyik) színházfesztivált csak plakátok hirdetik, az állomásban bokáig érő sz*rlé fogad az aluljáróban, stb.
a multikulturalitás, amiről beszélsz, nem brand, hanem egy irány, brand value. a “Kolozsvár” brand már létezik, nem kell kitalálni. És nem a multikulturalitás az első dolog, ami az embernek eszébe jut róla, hanem a feltúrt Matyi tér, a pirossárgakék padok, a csóró erdélyi egyetemisták, kebab minden sarkon, zörgő villamos (joyride
szerintem ezzel kéne kezdeni ezt az egész projektet, elmagyarázni vezetőinknek, hogy a branding nem szövegelésről, hanem igencsak kézzelfogható dolgokról szól. és nem azt mondom, hogy kell még két mallt építeni, autópályát, új buszokat és metrót, hanem vannak olyan lépések amiket szinte ingyen meg lehet tenni. parkolóhelyek kijelőlése, fűnyírás, a sok szemet sértő ocsmányság eltakarítása (pl. húsz éve rohadó komcsi feliratok leszedése, Iancu kürtjének kiegyenesítése, szeméthegyek eltüntetése), ízlésesebb karácsonyi fényűzés, hasonlók.
@ k.a.
Nem vitatom, hogy nagyon is részei Kolozsvár képének azok a “látványosságok” amelyekről beszélsz, de gondolom azt nem szeretnéd te sem, hogy az elkészűlendő turisztikai brand ezekről szóljon. Próbáld elvállasztani egy város marketing anyagának létrejöttét a belváros problémáinak a megoldásától.
Nagyon fontos azokat a kérdéseket megoldani amelyekről beszélsz, de az a történet most nem erről szól. Ez most egy városi tanács által majdan megszavazandó, honlapon, plakáton, borsúrákban, elsősorban turisztikai kommunikációban használt brand milyenségéről szól. Különösen arról, hogy mi magyarok ebben hogyan leszünk majd benne.
“Ez most egy városi tanács által majdan megszavazandó, honlapon, plakáton, borsúrákban, elsősorban turisztikai kommunikációban használt brand milyenségéről szól. ”
az pedig a városról kéne szóljon, ha nem tévedek.
“Próbáld elvállasztani egy város marketing anyagának létrejöttét a belváros problémáinak a megoldásától.”
“A successful brand identity establishes a preconceived expectation that is either met or exceeded by the reality.” – http://www.brandchannel.com/papers_review.asp?sp_id=352
nem lehet elválasztani a kettőt… szentgyörgyi vagy, gondolj bele, hogy a sárkány és a városnapok logója, vagy a lábasház felújítása dobott nagyobbat a város színvonalán?
@ k.a.
Ok, csak mi most nem jöhetünk 114 létező szenny-problémával, mert akkor nem fogunk tudni bekapcsolódni egy olyan vitába amelyik nem erről szól. Persze, hogy össze kell függjön az amit el akarunk adni egy marketing csomagban azzal ami az utcán van, de azt hiszem logikus, hogy a pozitív értékek kell, hogy bekerüljenek ebbe a csomagba. Ami meg elrontja ezt a képet azon váltóztatni kell, kétségtelen.
A múlt csütörtökön bemutatott egyik brand-csomag bevezetőjében felsorolták azokat a negatívumokat is amelyeket Kolozsvárral asszociálnak, és amelyektől meg kellene szabadulni. De ettől még a brand-javaslatuk nem ezekről szóltak.
Most ne az asztalon lévő megszáradt félkész sütit próbáljuk az új recepthez mérni mikor még az új recept sincs meg. Kicsit előreléptél.
Szentgyörgy színvonalán elsősorban a Szentgyörgy-napok dobott nagyot. Nem tudnám eldönteni, hogy a város imázsát az új brandje (lásd honlap: http://www.sepsiszentgyorgyinfo.ro/) vagy az egyik amúgy valóban szép központi régi épülete határozta meg jobban. Külső szemmel ítélve az előbbire szavaznék.
szerintem az a baj, hogy amiről te beszélsz, az nem brand, hanem arculatterv. big fákin diförönsz.
“Nem tudnám eldönteni, hogy a város imázsát az új brandje (lásd honlap: http://www.sepsiszentgyorgyinfo.ro/) vagy az egyik amúgy valóban szép központi régi épülete határozta meg jobban.”
nézd meg a látogatottsági adatokat
)
amit te imázsnak nevezel, az többé-kevésbé fedi azt, ami a brand valójában. amit meg brandnek, az az arculat.
@ k.a.
A honlap csak egy példa volt a város új brandjének az egyik hordozójára, nem azt mondtam, hogy ott minden benne van. Sepsi új brandje sokmindenből áll, arculat ellemekből, szervezésekből, és igen, azokról is amikről te beszélsz: amivel az utcán találkozól (újabban pl. régies utcalámpák).
Újra hangsúlyozom: a mostani kolozsvári városházás konzultációs folyamat nem arról szól amit te (amúgy jogosan) felhozol, hanem arról a városimázsról amit első körben turisztikai hordozók szintjén meg kellene jeleníteni. Értékkataszter összeállításáról van most szó, arculati elemekről, turisztikai kommunikációs üzenetekről. Ezen a szinten még elméleti kérdések ezek, de idő kérdése, hogy kézzelfogható valósággá válljanak hordozók, honlapok, anyagok, rendezvények szintjén. Minket most az érdekell, hogy ebben hogyan leszünk mi magyarok a saját értékeinkkel jelen.
Fújni szoktuk mi is természetesen, a nagy, általában rózsaszín társadalmi lufikat esélyegyenlőségről, környezetvédelemről, és a legújabb úgynevezett fenntartható fejlődésről, és mindezek érdekében mérhetetlenül divatosa vált brand építést is.
Sajnálom, hogy ebben csak kiskapitalista csapdát látok, amivel minden szar eladható, én meg továbbra is kerülgethetem az Erdélyben jellegzetes, politika, kultúra és egyház termékeny együttműködéséből létrejött igénytelen programokat.
@ esz
Igényes programokra javaslatokat lehet letenni a bejegyzés végén említett email címre jövő keddig, február 9.-ig, de akár azután is. Javasolj rendezvényt, ha meg van kapacitásod rá, akár szervezz.
Az eddigi legalaposabb beszámoló a konzultációról ma jelent meg a Mannán:
http://manna.ro/kozter/kolozsvar_brand_meg_sincs_maris_buzlik_2010_02_04.html
Érdemes elolvasni.
Kébzelem mégiscsak egészségesebb, ha mindenki a saját dolgát végzi… Te azt mondod, ha nem tetszenek a rendezvények, tessék, hat szervezzek csak jobbat! Viszont lehet nem az a szakmám, de én vagyok a célközönség.
…a tegnapi utolsó beszólásod sajnos eltűnt.
Azt mondtam szervezz vagy javasolj. Javasolni csak tudsz nem? Miért nem írsz egy tíz soroz hozzászólást arról, hogy mi az ami unalmas, rossz és mi kellene helyette legyen?
Nekem sem a szakmám a rendezvényszervezés. De hozzá lehet állni a kérdéshez építően is. Kedvedért visszateszem: lebaszni könnyű, alkotni nehezebb. Tessék, bizonyítsd be, hogy építő is tudsz lenni: írd le mi a rossz és mi lenne a jó helyette rendezvények szintjén.
Amúgy szerintem is sok baj van ezzel. A legnagyobb az, hogy mindenik csoport csak a saját ízlésének megfelelő rendezvényekben érdekelt.
@ka és @esz
Egy város számos problémájának megoldásától függővé tenni azt, hogy egy városnak legyen-e brand-je szerintem kár.
És azt is látni kell ebben a helyzetben, hogy ez a város-brand meg fog születni. Ezt nem CT találta ki, hanem a városvezetés. CT arra próbálja meg felhívni a figyelmet, hogy nekünk, a magyar közösség okosabb tagjainak (illetve nektek, mert én szeredai vagyok) most minden lehetőségünk megvan arra, hogy ehhez a brandhez hozzátegyük az ötleteinket és, hogy ebben a brandben a mi kultúránk és a mi részünk is benne legyen. És azt is látni kell, hogy itt nem mi osztjuk a lapokat. Egy ilyen helyzetben azt hiszem a legtöbb amit tehetünk, hogy a lehető legtöbb konstruktív elképzelést megpróbáljuk érvényre juttatni.
Amúgy én is jó ötletnek tartom a városbrandet, akkor is ha vannak összevissza parkoló autók, szemét, ocsmány reklámok/feliratok, belógó kábelek, gondozatlan zöldövezetek.
Nézzük mondjuk Rotterdam-ot: http://www.rotterdamworldbrand.rotterdam.nl/index.php?pageID=4125&language=en
Igen, ez szép, mindemellett kell tudni a városról, hogy ha nem kötöd le a bringádat egy kurva vastag lánccal csak mondjuk egy vékonnyal, akkor max 2-3 perc alatt ellopják. Drogosok, akik aztán 7€-ért eladják. Sok a bűnözés és a város a II.vh-ban elszenvedett bombázások miatt javarészt újabb építésű, csúf blokkokból áll, ami kb olyan lehangoló mint a Monostor egy szürke napon. Tehát nekem Rotterdamról ezek hamarabb jutnak eszembe, mint azok a dolgok, amikre a brand-ben helyezik a hangsúlyt. És milyen jól teszik: ennek az inkább csúf városnak kiemelik a jó részeit s én hát persze szívesebben emlékszem azokra.
Szerintem Kolozsvár egy elég szép város s van amire büszke legyen. Ja, hogy vannak tennivalók? Hajrá
http://itthon.transindex.ro/?cikk=10860
“Miközben mindenki brandről beszél, senki nem tudja, mit jelent valójában. ”
ámen.
http://itthon.transindex.ro/?cikk=10860
“A városarculathoz hozzájárulnak a vizuális, valamint az élményszerű, tapintható jegyek. Egy ilyen márka, arculat tükrözi a város értékeit, azokat a dolgokat, melyekben a város egyedi, ami rá nézve sajátos, ami megkülönbözteti más városoktól. Ezeknek az összessége lesz tulajdonképpen a márka.”
ámen.