Több mint egy éve, 2008 februárjában egyesek árulónak, nemzetellenesnek kiáltottak ki, mert meg mertem kérdõjelezni a sajtóban az erdélyi magyar egyházak állami magyar iskolaellenes politikáját. Lám, ma már többen is megértették, hogy ez nem elfogadható, errõl beszélni kell.
Pár nappal ezelõtt a Marosvásárhelyen lezajlott Szövetségi Képviselõk Tanácsa volt talán az elsõ alkalom, amikor egy RMDSZ-fórumon nyíltan felvetõdött a kérdés. Erdei-Dolóczki István Szatmár megyei képviselõ hozta szóba a Kölcsey Ferenc Fõgimnázium esetét, ahol a városi tanács és a református egyház között a megye legjobb (és Erdély egyik legjobb) magyar állami középiskolája fokozatos leépülésérõl született döntés. Az egyezség szerint az iskolának ki kell költöznie a jelenlegi központi épületbõl, három másik, rosszabb állapotban lévõ épületbe szétszórva folytathatja majd tevékenységét. Az igazgató, a tanárok, a szülõk és a diákok sem értenek ezzel egyet. Hiszen egyértelmű mindenki elõtt, hogy azzal, hogy szétszórva, rosszabb körülmények között fog majd működni az iskola, néhány évfolyam alatt meg fog csappanni a diákok létszáma, át fog igazolni a tanárok egy része, és a szülõk reflexbõl is a központi nagy iskolába fogják gyerekeiket íratni, abba, amely már egyházi iskola lesz. A Szövetségnek végre álláspontja is a van a kérdésben: „Nekünk erõs felekezeti, de erõs állami iskolák is kellenek.” Így van. Az RMDSZ nem hagyhatja cserben azokat az iskolákat, amelyeket õ maga harcolt ki a 90-es évek elején, nem kis botrányok közepette. A kérdés csupán az, hogy hogyan osszuk el az épületeket. Mert nem mindegy, hogy ki jár jobban.
Alapvetõen két harc van folyamatban ebben az ügyben. Az egyik kulturális. A másik pénzrõl, tekintélyrõl szól.
A restitutio in integrum elvét már túllépve, egyházaink teljes társadalmi restauratio in integrumot kívánnak. Legyen úgy, mint régen volt, legyen az egyház kezében minden, ami lehetséges. Tény, hogy a két világháború között az erdélyi magyar oktatás egyházi oktatás volt. Azért, mert a revansoló román állam nem kívánt államilag támogatott kisebbségi iskolákat fenntartani. 1989 után azonban a román állam ugyanolyan feltételek mellett támogatta a magyar tannyelvű állami iskolákat, mint a románokat. Sõt, egy kisebbségi diák támogatási szorzója nagyobb, mint egy többségié. Mások még korábbi századokra hivatkoznak. De miért kellene valami olyan legyen, mint száz évekkel ezelõtt?
Másfelõl ott vannak a néhány évtizedes múltú, de általában sokkal jobb minõségű állami iskolák, amelyek többségét a kilencvenes évek elején sikerült teljes körűen magyarrá tenni, és amelyek a jelenlegi erdélyi magyar értelmiség többségét nevelték és nevelik ki.
Aztán ott van az ennél is fontosabb harc az egyre fogyó diákseregért. Az egy épületben működõ állami és egyházi iskola egymással küzd, nem kis feszültségek közepette, a diákokért, és az azok után járó állami támogatásért. Itt már fennmaradásról, pénzrõl, tanárok és igazgatók karrierjérõl, hiúságáról, az intézmények tekintélyérõl is szó van. Magyar iskola magyar iskola ellen. Szomorú konfliktus ez.
Hogy mit akar a nép? Mit akarnak a szülõk, esetleg a diákok? Az már nem fontos.
Egyházaink ugyanakkor elfelejtik, hogy az iskolák épületeinek a felépítését nem az isten fizette ki nekik, hanem a valamikori magyar állam, a helyi adakozók, a helyi közösség ingyenmunkája, a félmegyényi földterületekrõl származó könnyű profit, az arisztokrácia adakozása stb. Az egyházi ingatlanok nem az egyházak privát tulajdona, hanem azé a közösségé, amely létrehozta azokat az intézményeket saját munkája árán. Az egyház egy közösségi szervezet, és amint ezt elfelejti (mikor pénzrõl és tekintélyrõl van szó, nagyon könnyen, sajnos), elveszti legitimitását. Ez az a pillanat, amikor a közösség már azt mondhatja: „az egyház nem mi vagyunk, hanem õk”.
Amikor az RMDSZ az egyházi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatásáért harcolt – sikerrel –, természetesnek vette, hogy miután ezek az ingatlanok visszakerülnek az egyetlen valóban autonóm erdélyi magyar intézmények tulajdonába, a közösséget fogják szolgálni. Sajnos nem ez történt. Az egyházak nem közösségi szervezetként, hanem magánvállalatként kezdtek el működni, belvárosi ingatlanjaikat gyakran nem magyar érdekeltségű intézményeknek adták oda, hanem profitorientált kereskedelmi bérlést folytatnak velük. A visszakapott iskolai épületek használata esetén sem a közösségi érdek a legfontosabb (a legjobb magyar iskola fennmaradása), hanem a saját térnyerés, restauráció.
Jogos és helyes az, hogy az egyház visszakapja ingatlanjait. Az erdélyi magyarság érdeke is az, hogy egy valóban autonóm magyar intézmény kezelje ezeket. Az erdélyi magyarság érdeke azonban az is, hogy ezeknek az ingatlanoknak a felhasználásába beleszólhasson. Egy jól működõ állami iskola nem kerülhet utcára, és nem megengedhetõ a fokozatos elsorvasztása sem.
Európa egyértelműen a szekularizmus útjára tért. Az erdélyi magyarság öngólt rúg, ha nemcsak az órát viszi vissza, hanem az idõt is. Ebben a folyamatban a politikum nem lehet hallgató cinkos. Még akkor sem, ha újra választási év van.
Megjelent: Erdélyi Ripor, 2009 április 16
http://www.riport.ro/topics.php?op=viewtopic&topic=25#nezopont1
Hát igen… az ingatlanokért való harcban az egyház egy nagy ingatlanügynök szerepét játsza el.
Tihamér, azt mondtad az RMDSZ egyház kapcsolata jó, mért nem lép már fel senki ellenük? Hiszen a napnál is nyílvánvalóbb, hogy amit az RMDSZ visszaszerzett, azt az egyház elpallja. Nem a pénzre gondolok.. Mért csak most kezdik kinyitni a szemüket az emberek, főleg a politikusaink?
Mért nincsenek elítélők, mért nincsenek cikkek, hol van a magyar civil szféra?
“Az egyházi ingatlanok nem az egyházak privát tulajdona, hanem azé a közösségé, amely létrehozta azokat”
Mondtam már, még egyszer elmondom, hogy igenis csak az egyház tulajdona. Ők szerepelnek a telekkönyvben, a bérleti szerződésekben, és nem a nép. Azért mert adakoztak, nem azt jelenti, hogy a tulajdonjog osztodik.
Persze, hogy morális kötelezettségük az lenne, hogy a közösséget szolgálják, de te láttál még olyan egyházat, amely kizárólag a közösséget szolgálja? A mai egyház egy államilag finanszírozott átláthatatlan szervezet, ahol rengeteg pénz folyik. Itt is pénzről van szó, csak isten nevében. Mindig is arról szólt.
Egy jó kérdés az is, hogy mit csináltak azzal a pénzzel, amit a visszakapott ingatlanok bérbeadásából kaptak? Látszik-e vajon a magyarságon, hogy az egyház jobban segíti őket, mióta hozzájutott egy csomó pénzhez? Nagyobb e a vallásosság az emberekben? Hól van az a pénz???
Csak egyet tudok érteni veled mindenben István.
Érdemes még elolvasni egy egész jó háttér-összeállítást a kérdésről a Mannán:
http://manna.ro/kozter/felekezeti_allami_oktatas_2009_04_22.html
Csíkszeredában a Márton Áron Gimnázium(MÁG) vs. Segítő Mária ügyben is ugyanez a történet. A MÁG volt Hargita megye legnivósabb iskolája, Udvarhely vagy Gyergyó környékéről egyaránt a jobbak a Márton Áronba mentek továbbtanulni. Mióta az egyház visszakapta az épületet, a Segítő Mária egyre jobban terjeszkedik az épületben, vannak tanárok, akik átmentek oda tanítani és az épület sincs megfelelően karbantartva és felszerelve, mivel az egyháznak nem akar költeni erre, de az épület viszont az övé, és a jövőre nézve azt sem lehet tudni, hogy mi lesz a MÁG sorsa, hogy meddig terjeszkedik a Segítő Mária.
Nem tudtam, hogy ez általános trend itt Erdélyben, eléggé elszomorító.
Tihi, úgy hiszem jogász vagy, tehát Restitutio in Integrum igenis mindenkire vonatkozik. Sajnálatos, hogy erdélyi magyar iskolákat szüntetnek meg, de, amint a tavalyi vitában is mondtam, próbálj ne általánosítani minden esetben, mert vannak pozítiv példák is. Az állam viszont kéne minden állami iskolának épületet biztosítson, mert elkobzott épületekben müködtette az iskolákat és a törvény mindenkinek törvény, mégha egyes részeit nehezen is lehet lenyelni.
Némi pontosítástra azért nem árt felhívni a figyelmet.
A katolikus, református, unitárius egyházak felekezeti hovatartozástól függetlenül háromszintű oktatásban részesíti az ide forduló szülők gyermekeit. A Sapientia egyetem amelynek egyik patronúsa az erdélyi négy történelmi egyház ugyancsak az romániai magyarság igényeit igyekszik kielégíteni. Tehát igenis közösségi igényt elégít ki mindhárom szinten az óvodákkal együtt, azt pedig nem szükséges taglalni, hogy nem csak ez a közösségi igény létezik közösség létezik aminek igyekeznek eleget tenni. Ennek az intézményrendszernek a fenntartása pénzigényes, mihez más források mellett a liberális piacgazdaságon keresztül szerzi meg a szükséges anyagiakat. Akkor miért baj az, ha profitorientált tevékenységet is fólytat többek között közösségeik érdekében?
Az elért tanulmányi eredményekből le lehet vonni azt a következtetést, hogy az oktatás nem a XIX század nívóján történik.
nem ertem hogy jogaszkent miert vitatod azt, hogy egy intezmeny a sajat tulajdonaval azt csinalhat torvenyes keretek kozott , amit akar – azonkivul hogy leszamitjuk az egyhazellenesseged, es azt hogy roman reszrol direkt provokaljak a regi es uj iskola kozotti konfluktusokat is, hallgatolagosan ha nem maskepp, akkor nem hiszem hogy egyszeruen alapod van kijelenteni hogy az egyhazi iskola rosszabb tanitasi rendszerben mukodik mind az allami (tovabbra sem ertem hogy miert kellene erdekeljen miket a nyugati orszagok szekularizmusa – mi abban a jobb es mit csinal az egyhazi iskola rosszabbul ehhez kepest)
es akkor egy kerdes egy ateistanak: hogy kepzeled el, hogy az erdelyi magyarsag beleszoljon az erdelyi egyhazi iskolak mukodesebe es felhasznalasaba ha nem az egyhazon keresztul ??
@ Donoter
A közösségi igényt egyelőre senki nem mérte fel. Ami lemérhető az az, hogy hová adják inkább a gyerekeiket a szülők. És itt egyértelműen az állami iskolák a vezetők.
@piszkosfred
Éppen ez a lényeg látod, hogy az egyház nem egy cég sem egy magánszemély. Jogilag lehet, hogy azt csinál amit akar az ingatlanjaival, de morálisan ez nem elfogadható, hisz az egyház az erdélyi magyarok közösségi intézménye, ahogy az RMDSZ is. Az RMDSZ-t bíráljuk, egyengetjük, előválasztjuk, stb. Az egyházakban sajnos az történik, hogy a demokrácia nem létezik, egy szűk vezető klikk dönt mindenről, országos és helyi szinten egyaránt. Ahogy írtam a cikkben is, ez az a pillanat amikor az emberek azt érzik, hogy az egyház nem az ők érdekeit, hanem a saját térnyerési érdekeit képviseli.
A nyugat szekularizmusa igenis fontos. Nem a Dél-Kelet Ázsiai Únióhoz (ASEAN) csatlakoztunk, hanem az Európai Unióhoz. Az EU országaival kell intézzük közös dolgainkat egyre szorosabb együttműködésben nem mondjuk Kambodzsával vagy akár Iránnal. Nem hiszem, hogy Romániának, és ezen belül az erdélyi magyarságnak jó az, hogy elzárkózik az európai trendektől. Európával úgy vagyunk, hogy amikor megfelel érdekünknek hivatkozunk rá, amikor nem tetszik valami akkor jön a “miért kell mi olyanok legyünk mint ők”. Nos, azt gondolom, hogy Nyugat Europa értékrendjeinek felvétele a XXI. század elején nem opció kérdése, hanem felzárkózási érdek.
Ugyanúgy ahogy 1000-ben Szent István is belátta, hogy alkalmazkodni kell a nyugathoz, ugyanúgy most is be kell látni, hogy nem maradhatunk a múltba szakadt burkainkba, mert enyhén szólva elszigetelődünk, és versenyképtelenné válunk.
csak felzarkozasi erdekbol sajat magam erdekeimet vetozzam meg? mindig, de mindig letezik egy jobb kozeput es ne haragudj, de ezt inkabb a nyugatnyalizas kategoriajaba sorolnam…
(s nem valaszoltal az utolso kerdesre)
Hm, igen. Nyugatnyalizás volt a kereszténység is. Akkor is voltak olyanok, kik inkább a saját érdekeiket tartották fontosabbnak.
Ugyancsak nyugatnyalizások közé tartozik a könyvtárépítés, a felsőoktatás, a piacgazdaság, a jobbágyfelszabadítás, a vasút, a villanyáram, az ingyenes közoktatás, az autópálya, a bevásárlóközpont, az internet, a regionalizmus vagy a parlamenti demokrácia.
Persze megtehettük volna, hogy mindezeket sem vesszük át, csak akkor eléggé megfőttünk volna a saját nemzeti zsírunkban.
Itt az újabb áldozat: Brassai Sámuel elméleti líceum
http://itthon.transindex.ro/?hir=20977
Az RMDSZ hallgat, a Brassaiban végzettek hallgatnak, a szülők hallgatnak. Közben Kolozsvár egyik legjobb iskolája elveszti működési lehetőségét.
Agreszív egyházaink tovább folytathatják magyar oktatásleépítő tevékenységüket.
A létrehozott helyzet, mármint az egyházi iskolákba beíratott gyermekek száma bizonyítja a közösségi igényt. Erre külön felmérés még egy liberális számára sem szükséges ha van ítélőképessége. Arról lehet vitatkozni, hogy e közösség kicsi e vagy nagy, de ettől függetlenül közösség marad. Még azt sem nehéz észrevenni, hogy az állami iskolák száma és férőhelye nagyságrendileg nagyobb mint az egyháziaké, például azért is mert egykoron erre építettek egy állami iskola rendszert az egyházi iskolák ellopása (államosítása) által. Az állam nem jeleskedett magyar iskolák építésében sem 89 előtt vagy után. Az RMDSZ iskolapolitikájával nagyban hozzájárult és hozzájárul pozitívan a világi és egyházi oktatási rendszer kialakításához, amit több ízben le is szögezett. Pont e miatt egy RMDSZ funkcionárius részéről ilyen mérvű egyházi oktatás ellenessége enyhén fogalmazva összeférhetetlen hivatali beosztásával. A vélemény nyilvánítás szabadságának is vannak etikai, erkölcsi normái.
Kedves Donoter,
A Szabadelvű Kör SZKT képviselője vagyok. Ez egy politikai tisztség. Ilyen minőségemben minden jogom megvan politizálni.
Nem egyházelenességről van szó, hanem a magyar állami oktatás, a legjobb iskoláink védelméről.
NA Tihi, most mar oda kerulunk, ahol a mult evben voltunk ilyenkor….
Brassais is es Kollegista is voltam, de mar megmondtam, hogy ha nem ismered a helyzetet, ne bujj bele!!!!!!!!!!! en sem tudom, hogy mi tortent a te vegzos sulidban es nem is erdekel…de hogy most azt mond, hogy az egyik legjobb suli kezd megszunni kolozsvaron. Igenis az volt, de a suli mar rosszul ment meg mielott az uniterek atvettek volna az epuletet…Ugy latom ezt a peldat szereted feszegetni, de nem vagy jartas benne…
A masik allitassal kapcsolatban, igenis a szekularizalt nyugaton nagyon is mukodnek egyhazi iskolak es egyetemek (pl az egyik legjobb belga egyetem a Leuveni Katolikus Egyetem, ahol igenis ateista ismerosom jart. A Pesti Pazmany Peter. Spanyol kollegam szerint szamos spanyol szulo meg mindig egyhazi suliba adja gyereket, mert “valami” tobbet kap, mint egy allami suliban).
Nem minden egyhazi suli jo, pont, mint ahogy nem minden allami suli. De, hogy ennyire altalanositsunk, hogy minden intezmeny ahova bedugja a kezet az egyhaz, az rossz, az mar tulzas. Es vannak pozitiv peldak, mint a Gyimesi Katolikus Gimnazium ,mely osszegyujtotte a szorvany gyimesi csangokat. Ugyanakkor a devai gyerek otthont is egy szerzetes, Bojte Csaba vezeti es letesitette….
Ugyanakkor kampany idoszakod alatt nagyon is egyet ertettel azzal, hogy szorvany telepuleseken mennyire is fontos szerepet jatszanak a helyi lelkeszek. Vannak gyermekek ebben az orszagban, akiknek a vasarnapi hittan ora nyujtja az egyeduli eselyt, hogy valamit magyarul is tanuljanak.
Ne felejtsd el, hogy kepviselojeloltkent indultal es ebbol kifolyolag vannak kotelezettsegeid. Nehez fiatal politikusnak nagy varosban indulni, es a masik opcio csakis a videk. Es amint lattad Kolozs megye Kalotaszegen es az Aranyosmenten kivul egy nagy szorvanyvidek. Ilyen videkeken igenis majd egyutt kell mukodni az egyhazakkal. Ez nem a nagyvaros, ahol megengedjuk magunknak a civakodast.
Pontosan tudom miről beszélek Gashi. A legbeavatottabb emberekkel beszélgettem a Brassai helyzetéről. Fogalmad nincs mit tudok én, és kivel tartom a kapcsolatot, úgyhogy nekem ne oszd itt ki, hogy miről írhatok és miről nem. Ha Szentgyörgyre költözől, és ott vállalsz közéleti szerepet nyugottan szólalj fel a Székely Mikó ügyében. Minden jogod megvan ha ott képzeled el a jövődet, ott fog iskolába járni a gyereked.
A Brassaitól az utóbbi években osztálytermeket vettek el, a diákok egy része ezért délutén kell járjon. A laborok használata is körülményes lett, a tanárok és a diákok is állandó bizonytalanságban élnek, mert nem tudják jövőre éppen hol lesznek, vagy hogy a legközelebbi iskolakezdéskor megint mit vesznek el tőlük. Így nem csoda, hogy a minőség gyengűl. Bersze, hogy gyengül ha gyengítik. Ez egy szisztematikusan megtervezett leépítés, aminek a megtervezett vége, hogy a Brassai átkerüljön a szomszédos Victor Babes kisebb és nyomorabb épületébe, vagy ha oda se, akkor ahová éppen akar. Hidd el többet tudok, mint amit ide leírok a Brassai épületében zajló dolgokról. Valószínáleg többet, mint amit veled megosztottak a János Zsigmondba.
Az erdélyi egyházi iskolák legnagyobb része jóval gyengébb mint az ugyanabban az épületben lévő állami magyar iskola. Hogy ez megváltozzon lassan-lassan nyomást gyakorolnak az egyházak az állami iskolára. Mert megtehetik, mert mindenki hallgat.
Nem érdekell, hogy a politikai karrierem szempontjából ez mit jelent. A jól működő állami magyar iskolákért való kiállás nem saját karrier-kérdése. Ez minden felelős politikusnak kötelező (kellene hogy legyen). Ennek amúgy sincs semmi köze a szorványfalvakbani helyzethez, ahol továbbra is vallom, hogy az egyháznak komoly közösségszervező szerepe van. De az teljesen más kérdés. Ne keverjük a dolgokat.
És értsd már meg végre, hogy nem az egyház iskolák ellen szólalok fel. Nem érdekelnek engem az egyházi iskolák. Engem az állami iskolák érdekelnek. Azok az iskolák is magyar iskolák basszus!!!
Mi történik itt? Mindenki elfelejette az 1945-1990 közötti korszakot? Mi van azoknak az iskoláknak az szelemmével amelyek ezekben a nehéz években tartották fennt a magyarságot? Mindenki elfelejtette a 90-es évek elején lezajlott küzdelmeket a magyar állami iskolák visszaállításáért? Mindenki elfelejtette az utóbbi 20 év fejlődését, ezen iskolák teljesítményeit?
Miért hunyja be mindenki a szemét mikor ezek a 60 éve létező és erősödő iskolák, akik a mai magyar elitet kinevelték, ellehetetlenülnek, tudatosan tönkreteszik őket a mi saját egyházaink? Ezek talán nem magyar iskolák?
Igen Tihi az 1945-1990-es evekben az allami iskolak tartottak fent a szellemet, mert beszuntettek az egyhazii iskolakat! A december 21, 9-es szamu epuletet az uniterek epitettek es megvan minden joguk, hogy azt kezdjenek a joszagukkal amit akarnark.
8 evig voltam diak abban az epuletben, 4 eve minden redezvenyre visszajarok es tudom, jol, hogy a Brassai mar mikor kezdett el rosszul mukodni. Itt nem leepitesrol van szo. Azt meg kene ertse minden iskola, hogyha visszaszolgaltattak valaki masnak az ingatlant, akkor csokkenteni kell az osztalyok szamat. Szerinted logikus, hogy a sajat hazadban te 1 szobat hasznalj, de a berlo 3 szobat??? mert szerintem nem. Es ez igy volt eveken keresztul. Jo lenne, hogy ha beszelnel mindket fellel az ugyrol.
Ugyanakkor, ha allami iskola, akkor gondoskodjon az allam egy uj epulterol. Nem varhatod el, hogy valaki a sajat tulajdona fellett korlatozottan rendelkezzen. Akkor meg minek tulajdonjog. Ugy hiszem a Katolikus Gimnazium eseteben latszott, hogy nem kepes fentartanni a szinvonalat es ezert egybeolvadt a Bathroyval. De, hogy most arrol beszeljunk, hogy az egyhazi iskolak faljak fol az allamiakat az mar tulzas.
Ennek az iskolanak 8 evvel ezelott 4 osztalya volt es most K-var egyik legszinvonalasabb iskolaja. Tehat itt mar egy jobb rendszerrol van szo es mert ne engedd meg, hogy egy jobb menedzsmentu iskola mukodjon? Azota szinvonalas bentlakasok, rendezvenyek, eloadasok es bevallom mindket suliban volt alkalmam 4-4 evzarot latni, de megis a JZSUK-ban tetszett jobban. A Brassai mar reg nem az a Brassai ahol elkezdodott a Bogancs mozgalom, amelynek diakjai epitettek a Tobias hazat, vagy amelynek vendiak egyesulete meg osszegyul Sztanan. Es nem az a Brassai, ahova az “Ismert katona” jart valamikor. Az-az iskola mar lemenoben volt amikor en 5-8/os voltam es emlekszem jol, mennyire ellenszenvesen neztek, ha atment valaki a Kollegiumba. Ne csak a mostani helyzetet vegyetek, hanem mindazt ami leforgott 16 ev alatt. Es volt ott eleg mocskolodas. Az Uniter Kollegium 1557 alakult es nem a ’60-as evekben. Es ne feledjuk, hogy jo ideig a 7-es szamu ipari liceum volt a Brassai. Mert ne legyen meg a joga, egy 390 evig mukodo, 47 evig eroszakosan lecsukott iskolanak ujra mukodni? Ugy hiszem, hogy elegge nagy vedobastyaja volt a magyarsagnak ez az iskola is, olyan idokben amikor osztrak testvereink uralkodtak feledtunk.
Nincs kedvem egyik iskolat se partolni, hisz mar reg nem vagyok diakjuk, nevem pedig mindketto naploiban szerepel es ismeroseim mindkettohoz tartoznak. De ne ferditsuk el a valosagot es egyikbol aldozatot csinaljunk, a masikat meg a nagy befalo farkaskent mutassuk be. Nem latom K-varon hol vannak meg “hatalmas egyhazi sulis” gondok? Az Apaczai es Refi kulon epuletekben, a Katolikus Gimnazium egyesult a Bathoryval es az uniterek visszakaptak azt ami az oveke volt. Most kezd a Sigismund TOduta vs ferences rendiek ugy port keverni, de ott nem egyhazi sulirol van szo.
Nem artana megnezni mennyit fejlodott azota az iskola. Az tudja igazan megbecsulni az epuletet, akihez igazan tartozott. Nem partolom sem az uniter egyhazat, de ez mar az iskola negyedik epulete es sokszor biza (lasd a Victor Babest, 3-ik kollegiumi epulet) az iskolas kolykok kellett felepitsek iskolajukat.
Az allam a legrosszabb menedzser. Csak olyan dolgokba valalkozik, amit mas nem tud vagy nem akar megoldani es nem feltetlenul a szinvonal a fontos szamara.
Az allamit azt mi finanszirozzuk, a mi adoinkbol van fenntartva, es addig abban az epuletben egy magyar nyelvu szinvonalas iskola mukodik nem ertem hol a baj, addig amig nem egy roman intezet mukodik ott.
Mindket iskola diakja voltam ’96-tol kezdodoen es jogosan tudom allitani, hogy a Brassai termeszetes fejlodese az a JzsUK. Kar hogy a nem volt a Brassaiba vagy mindket felbe annyi akarat es ero hogy az iskolat Brassai Samuel UK-nak hivjak.
Ja de hogy a Brassaiba a tanar/diak hanyad ketszer nagyobb mint a JzsUK-ban bizonyitja meg1szer a elso mondatom. Es ez is egy oka, hogy miert nem akartak egyesulni ezelott par evvel.
Kedves Thi!
Szeretném figyelmébe ajánlani a Mikó kollégium megvédése érdekében tartott kiállásról szóló beszámolót: http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=51362 . Itt találhat egy pár olyan tényt aminek hitelességét Ön kétségbe vonja. Hátha hozzásegíti csőlátásának szélesítéséhez az anyag figyelmes elemzése ami a közösségi igényt, tulajdonjogot, oktatási folyamat jövőbeni vonalának irányát mutatja és az e melletti egységes világi, egyházi nem utolsó sorban helyhatósági kiállást bizonyítja. Ez még az Ügyvezető Elnökség beosztottja számára is hasznos lehet.
Kampány van…a választásokig nem lesz változás.
Érdemes elolvasni a nép véleményét is pl. a Krónika cikkének a kommentjeiben:
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=27990
Figyelemre méltó Pap Géza püspök kijelentése is:
“Nem szabad hinni a propagandának, hogy a kollégium a székely nép tulajdona, hiszen csak két lehetőség van, az iskola az egyházé marad, vagy viszszaírják az állam tulajdonába, hívta fel a figyelmet a püspök.”
A Székely Mikó Kollégium nem a népé? Hát igen, ez az egyházak mentalitása. Nem a népé semmi, minden az övékké. Az egyház sem a népé már. Hanem egy profitorientált terjeszkedő magánvállalat.
És még valami: az Ügyvezető Elnökséget megkérem ne keverje többet bele ebbe az egészbe, mert annak semmi köze nincs az én véleményeimhez. Ott nekem nincs politikai tisztségem, nem képviselem azt az intézményt. Én legfeljebb a Szabadelvű Kör liberális RMDSZ platform nevében nyilatkozhatok, vagy magánszemélyként. Ha tovább kalapál rosszindulatúan az ÜE belekeverésén, akkor a kommentjei egyszerűen nem fognak átmenni többet.
mar elnezest de hol mondta a puspok hogy az egyhaz nem a nepe ? es a nep tulajdonaba jogilag hogy irhatnak vissza egy epuletet? (es ha az egyhazak profitorientalt terjeszkedo maganvallalatok, akkor kik a reszvenyesek? mert ugyebar a vezetosegi tagok, azok a menedzserek … de a vallalatok ugyebar a reszvenyesek erdekeit nezik elsosorban… santit a hasonlat, ugye?)
Brassai: nekem is lenne par belso informacio ezzel kapcsolatban espedig az hogy per pill a Brassai nem az egyhaz miatt megy tonkre hanem par fafeju vezetosegi tag miatt: a megoldas reg (jo par eve) az lett volna hogy egyesuljon a ket iskola Brassai Samuel Unitarius Kollegium neven, es ez nem konkretan az egyhaz miatt nem jott letre, hanem ugyanugy a ket iskola vezetosegenek makacssaga miatt. A sors ugy hozta hogy az unitariusok jobb konjunkturalis helyzetben voltak es sikerult igy is fokozatosan atvegyek a termeket – ez van … az hogy a folyosokon mik tortennek a diakok kozott az nem kommentalhato, emberi rosszingulatbol fakadnak. Es a teljesitmeny? Nezz utana a Janos Zsigmond es Brassai eredmenyenek …
Az egyház azért nem a néppé mert nem a nép érdekeit nézi, hanem a saját terjeszkedési és gazdagodási érdekeit. A kommunizmus elnyomása alatt az egyház valóban nemzetmegtartó intézmény volt. Amint megszünt az elnyomás és visszatért a vagyon az egyházakhoz, az egyház is visszatért a régi, mondhatni normális kerékvágásába. Kifejtettem ezt korábban már:
http://czikatihamer.ro/2007/06/05/egyhazasdit-jatszunk/
Amúgy kedves Fred, a KFT-nek nincsenek részvényeseik csak az RT-knek. Ha nem tudod mi az, és hogy működik, akkor keress rá a google-be úgy, hogy SRL.
Párhuzamos gondolatok.
1945 után az új hatalom nekilátván a régi rend felszámolásához többek között államosította a házakat, ezzel is akarván kihúzni a talajt a polgári társadalom egy része alól. Sikerült is, dacára annak, hogy munkából eredő értékeket tulajdonított el. A 89 után jött új rendszer, tudatában az előző rendszer igazságtalanságának olyan törvénycsomagot alkotott, több lépésben, mellyel sikeresen kijátszotta a volt jogos tulajdonosokat, vagy azok örököseit a lakást bérlők azon táborával kik be lettek költöztetve az elkobzott lakásokba. Ez a hatalom pedig annak függvényében, hogy melyik politikai irányzat a kormányzó, a két ellentétes érdekű tábor szavazóit manipulálja különböző törvényekkel. De akinek a megoldást kéne elvégeznie, a hatalomnak, kivonul és a számára jövedelmet hozó pereskedésben látja a megoldás útját.
1945 után a szocialista hatalom nekilátván a régi rend szellemi felszámolásához is, felszámolja az egyházi iskolarendszert, mert ez alkalmatlan az „új ember” szellemiségének kialakítására, másrészt pedig Romániában világiakat képző egyházi iskolarendszer nem volt tudomásom szerint. A magyar állami iskolarendszer szétzúzása sem volt másodlagos követelmény. Ugyanakkor nem felejtette el az elkobzott ingatlanokat minden tartozékával együtt felhasználni az új állami iskolarendszer felépítésére. A 89 után jött rendszer az egyházi ingatlanok egy része amelyekben iskolák is működtek visszakerülhetnek jogos tulajdonosukhoz. Természetesen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának jogrendjében is számos jogi kiskapu létezik a tulajdonjog gyakorlásának ellehetetlenítésére. E témában is sikerült az egymásra uszítás gyakorlatát kimunkálni. Az állam most kivonul, kihátrál sőt még valahol örül is a belső acsarkodásnak. Olyanról még nem hallottam, hogy az állam valamelyik felekezetnek felajánlott volna ingatlant a lelakott, tönkrement, elhasználódott épület helyet.
Mielőtt tovább mennék kötelességem megállni egy pár szóra. Elismerés illeti mindazon 89 előtt tevékenykedő tanügyi káderek munkáját, és ebből a kategóriából sokan voltak, akik a megszabott körülmények között egy olyan kisebbségi iskolarendszert tudtak működtetni amely gondolkodó, cselekvőképes és helytálló generációkat neveltek fel. Az egy adott állami iskolarendszerben tudták biztosítani karöltve a közösségi hittel és tudattal azt a nemzeti pluszt aminek nyomán, ma mi itt tudunk vitatkozni arról, hogy melyik a jobb. De talán az sem véletlen, hogy a jól teljesítő mai állami iskolák egykoron egyháziak voltak.
A fentebb leírt párhuzamokat csak azért igyekeztem érzékeltetni mert nem lehet nem észre venni a hatalom játszadozását oktatási igényeinkkel szemben, amire csak ráerősít a Tihi által képviselt egyházi oktatás ellenesség. A liberális esélyegyenlőség tézisének olyan formában való alkalmazása, hogy a másik felet ha csak egy mód is van rá zárjuk ki a versenyből, az általa vallott eszményeknek is ellentmond. Tévedés azt állítani, hogy összehangolt állami oktatásirendszer ellenes támadásról van szó. Igen az egyházi iskolának joga van küzdeni materiális és szellemi jogaiért oktatási rendszerének helyzetbe való hozás érdekében. Fontosabb lenne véleményem szerint, az államtól követelni az ingatlanok biztosítását az állami oktatás számára. Ha nem ezt tesszük az állam csak rajtunk röhög mert saját pozícióinkat gyengítjük egymással folytatott harcunkkal. Akkor amikor a 89-től eltelt rövid időszakban az egyházi oktatás minőségi bizonylatot tett le közösségünk asztalára, amit bizonyít az egyre növekvő diáklétszám és a továbbtanulás lehetősége.
Véleményem szerint a mostani körülmények közt biztosítani kell a választás lehetőségét a szülő számára gyermekei iskoláztatására. Pont ez nem jogosít fel senkit, a másik félről valótlan képet állítani, mint például az egyház és kft. közötti hasonlat, mert ahhoz túl nagy belátásra nincs szükséges, hogy minden kulturális és oktatási tevékenység pénzigényes amit a piacról lehet beszerezni.
Írásomban, írásaimban igyekeztem konkrét helyszínektől, esetekről, intézményekről nem írni és példálózni velük mert ahhoz, hogy az egyedi esetekkel tudjunk foglalkozni, előbb az elvi kérdéseket szükséges tisztázni. Mert csakis ily módon lehet a legjobb m
Bocsánat, az utolsó mondat ami lemaradt.
Mert csakis ily módon lehet a legjobb megoldást, megoldásokat esetleg kompromisszumokat megkötni.
Kedves Tihi, azt hiszem nem te fogsz engem gazdasagi ismeretekbol felkesziteni, mivel hogy azzal kapcsolatban amit en irtam lehetne beszelni kft-rol es rt-rol is (hulyeseg itt ebbe belemenni, de tudom ajanlani en is a google-t hogy utananezz … csodalkozom is hogy miket irsz , mert te jobban szoktal dokumentalodni)
S lassan nem is erdemes folytatni itt vitazast mert a te nezopontod egy tiszta egyhazellenes vonal, a tobbieke meg kb az egyhaz vedelme … a kompromisszum es megoldas felett elsiklik mindenki , es ettol nem fog egyik iskola sem jobb helyzetben lenni.
S tudod mit? Legyen neked igazad… de ha ugy van akkor az a szabaly fog ervenyesulni, hogy a nagy hal megeszi a kis halat.
Kellemes blogirast a tovabbiakban!
Kedves Fred.
A KFT-nek nincsenek részvényesei. Ennyire egyszerű. Google, vagy Drept Comercial tankönyv.
Ami a kompromisszumot illeti: én is a kompromisszum híve vagyok. Normálisnak tartanám azt, hogy ugyanabba az épületbe mindkét iskola megmaradjon. Ez a közösségi érdek is. A kérdés csupán kettő: az egyházak belemennek abba, hogy az állami magyar líceumokat helyben hagyják (nem mellékesen szép bér összegért cserében), vagy utcára teszik? Ha meghagyják, akkor jön a második kérdés: milyen arányú elosztása legyen az épületnek a két intézmény között? Véleményem szerinte a jelenlegi állapotokat kell fenntartani. Ezek fejezik ki a legjobban a közösségi igényeket.
Nemreg bukkantam ra egy cikkre a Transindexen, ahol annyira heves vita bontakozott ki a Brassai-JZSUK kapcsan, hogy a moderatorok egy ido utan be is tiltottak a tovabbi hozzaszolasokat. Ott is folyton a Brassai evek ota csokkeno szinvonalaval erveltek. Semmi koze a temahoz! Akkor is leepitenek, ha Erdely legjobb iskolaja lenne. Lasd: Kolcsey Ferenc Fogimnazium. A vak is latja, hogy azert erveltek ezzel, mert erzitek, hogy igazsagtalansag, ami tortenik. A masik erv az, hogy az epulet az egyhaz tulajdona. Igen. Az egyhaze. Nem a nepe, nem a tanuloke. Az egyhaze. Sajat magatok alatt vagjatok el a fat, mar ami a vitat illeti.